A k�lt�z�s eredm�nyek�ppen a jelenleg 1100 f�s katonai �s civil szem�lyzetet k�r�lbel�l a fel�re cs�kkentik a f�ldalatti v�rosban. A Cheyenne hegyi b�zison tov�bb folytatja majd tev�kenys�g�t a L�gier� �rparancsnoks�ga, az �szaki Parancsnoks�g �s a Nemzeti Felder�t�si Hivatal, valamint a Sz�vets�gi Rep�l�si Igazgat�s is egyes civil m�veleteivel. Ek�zben valamennyi jelenleg m�g marad� szervezet fel�lvizsg�lja a Cheyenne hegyen folytatott tev�kenys�g�t.

A NORAD a L�gier� k�zeli Peterson b�zis�ra k�lt�zik, �m amint azt a NORAD vezet�je, Timothy Keating admir�lis elmondta, a Cheyenne hegyet tov�bbra is k�sz�lts�gben hagyj�k. Hab�t a munkahelyeket �s a radarokat nemr�g fel�j�tott�k, a b�zis technikai felszerelts�g�t elavultnak tekintik m�r legal�bb az 1980-as �vek kezdete �ta.

Az Amerikai L�gier� a k�zelm�ltban m�holdas jel-lev�tellel kapcsolatos technikai beruh�z�sokat hajtott v�gre p�ld�ul a Buckley b�zis�n Auror�ban, COlorad�ban, illetve jel�tvitelre alkalmas eszk�z�ket telep�tettek Schriever b�zisra, amely csup�n 30 km-re keletre tal�lhat� a Cheyenne hegyt�l. �ppen ez�rt a hegy alatt rejt�z� v�ros els�sorban mint az esetleges t�mad�sok korai el�rejelz�s�t koordin�l� menedzsment k�zpontk�nt �zemel. Keating admir�lis szerint semmi sz�ks�g nincs arra, hogy � egy bombabiztos l�tes�tm�nyben dolgozzon.

A 2001. szeptember 11-ei, Amerika elleni terrort�mad�s �ta alternat�v f�ldalatti parancsnoki k�zpontok, mint p�ld�ul a Washingtonhoz k�zeli Raven Rock �s Mount Weather fokozatosan �j szerepk�rh�z jutottak. Keating szerint a Cheyenne-hegy is hasonl� szerepet t�lthet be a j�v�ben. 

�m a mostani 200-500 f�s le�p�t�st ak�r tov�bbiak is k�vethetnek, aminek k�vetkezt�ben a Cheyenne hegy alatt rejt�z� komplexum a hidegh�bor� ut�n h�tramaradt szellemv�ross� alakulhat.

(A v�rbeli rajong�ban azonban felmer�l a k�rd�s, vajon nem a Csillagkapu Parancsnoks�g terjeszkedik-e? Nem lehet, hogy a Csillagkapun �t �rkez� idegen technol�gi�k t�rol�s�t, �s az idegen l�togat�k �tmeneti elsz�ll�sol�s�t igyekeznek �gy megoldani?  )